Valamikori szexmunkás nők meséltek arról, miért nem szabad legalizálni az erotikus munkákat

Milyen az erotikus vagy escort munkát végző nők élete, tényleg minden csak a pénz és a "luxus"?

Hiába legalizálják a prostitúciót egyre több országban, a szexért fizetők továbbra is embertelenül bánnak a nőkkel, a legtöbb prostituált még így is kényszerből keresi így a megélhetést, és az állam sem segít azokon, akik kitörnének belőle. Nagyjából erről szólt A prostitúció valósága című esemény, amit a Közkincs Kiadó és a Patent Egyesület szervezett. A közel három órás, angol nyelvű beszélgetés során aktivisták és egykori áldozatok a saját tapasztalataikról beszélve mutatták be, hogy a szexkereskedelem legalizálása miért káros törekvés, és hogy a prostitúciót és erotikus munkákat egy az egyben fel kell számolni.



A prostitúciónak kétféle feminista olvasata van: vannak, akik legalizálnák, és vannak, akik minden körülmények között eltörölnék. Abban mindkét tábor egyetért, hogy az illegálisan folytatott szexkereskedelem problémás, mert a prostituáltak jogok nélkül kiszolgáltatottak, de a prostitúció – vagy ahogy a támogatók hívják, szexmunka – támogatói szerint pont a dekriminalizáció segíthet a helyzetükön. Az iparban dolgozók így visszanyerhetik a testük feletti rendelkezést, lehetnek munkavállalói jogaik, feljelenthetik az erőszakoskodó kuncsaftokat, és striciknek sincsenek kitéve. Ráadásul így azok is törvényesen dolgozhatnak, akik nem belekényszerültek, hanem önszántukból szeretnék a testüket áruba bocsátani.

A Közkincs Kiadó és a női jogvédő Patent Egyesület szeptember 26-i eseményén felszólaló aktivisták, segítők és a prostitúcióból kimenekült áldozatok azonban éppen azt mutatták be saját tapasztalataikról és kutatásaikról mesélve, hogy a prostitúció valójában sosem szabad választás kérdése. Hiába legális tevékenység egyre több országban, a kizsákmányolás, az emberkereskedelem és a dehumanizálás mindenhol kíséri a prostitúciót.

Habár Magyarországon belül jelenleg illegális szexkereskedelmi tevékenységet folytatni, nemzetközi szinten jelentős szerepünk van a szexuális kizsákmányolás célú emberkereskedelemben.

Az egyik résztvevő, a prostituáltból lett aktivista Marie Merklinger elmondta, hogy a németországi erotikus munkahelyeken több mint 90% a roma nők aránya, akik közül szinte mindenkit Magyarországról, Romániából vagy Bulgáriából szerveztek be.

@emmaklein

2020-02-03

( 3 éve )

1124

megtekintés

Letartóztatták a lőkösházi kerítőket akik erőszakkal erotikus munkára kényszerítettet több nőt

Több nőt is erőszakkal kényszerítettek erotikus munkára Magyarországon A Békés Megyei Főügyészség minősített emberkereskedelem miatt 4, míg...

• erotikus munka
• magyarország
• prostitúció
• szexmunka
• szexuális szolgáltatás
• szexuális tevékenység

„Az EU-n belüli gazdasági egyenlőtlenségek nagy problémát jelentenek, hiszen elősegítik a a gazdagabb országokba irányuló emberkereskedelmet. Ez csak úgy állítható meg, ha férfiak nem vásárolhatják meg a hozzáférést a nők testnyílásaihoz”

– fogalmazott Merklinger. Azt is kiemelte, hogy a dekriminalizáció ellenére a kuncsaftok ugyanúgy tárgyként kezelik azokat, akiknek a testéért fizetnek, és megalázó gúnyneveken hívják a prostituáltakat.



Roëlla Lieveld nőjogi aktivista azt is elmondta, Hollandia piros lámpás negyedében nincs olyan nő, aki ne lett volna már erőszaknak kitéve. A látogatók úgy bánnak az ablakok mögött a nőkkel, mint az állatokkal, akiknek olyan eseteket is el kell tűrniük, mint hogy emberi ürüléket kennek rájuk. Mindez bizonyítja azt, hogy a legalizáció nem oldja meg az erőszak problémáját.



Sandra Norak, akinek Merklingerhez hasonlóan sikerült kilépnie a prostitúcióból, arról beszélt, hogyan manipulálják a nőket és lányokat a legalizálással:

„Volt egy alakulóban lévő kapcsolatom valakivel, aki aztán pár hónappal később elvitt egy bordélyházba. Megkérdeztem, hogy mégis mit csinálunk itt, mire azt felelte: »jaj, csak iszogatunk, mi a bajod ezzel? A bordélyházak tulajdonosai üzletemberek, a szex munka, minden legális, miért aggódsz? Nem kellene elítélned azokat, akik itt dolgoznak.« A trivializálás, a normalizálás nagyon jó stratégia. Azt mondják, ha nem akarod, te vagy a probléma, nem a prostitúció maga.”



Bari Jutka aktivista egy történetet mesélt el az egyik lányról, akivel segítőként találkozott. A lányt a barátja 6000 forintért adta el két fiatalabb fiúnak, akik a szexre kényszerítés után elmondták neki, hogy pénzt fizettek érte. A segítőtől a lány később megkérdezte: „Szerinted tényleg érek én ennyi pénzt?” Bari a történettel arra hívta fel a figyelmet, milyen könnyű meggyőzni az eleve kiszolgáltatott sorsú áldozatokat arról, hogy ők nem értékesek.



Noraktól – aki egyébként szintén kiskorúként került a prostitúcióba – sokszor megkérdezik az emberek, miért nem hagyta abba, ha nem szerette ezt csinálni. Elmondta, ő már a legelső alkalom után úgy érezte, menthetetlenül traumatizálódott. Akik belekényszerülnek ebbe a helyzetbe, teljesen elveszítik a méltóságukat, az önértékelésük eltorzul, és nem érzik magukat többé embernek. Ezzel kapcsolatban pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy a legalizáció nem hozza magával a prostituáltak rendszerszintű segítését. Németországban, ahol ő is dolgozott, hiába küzdenek az áldozatul esett nők poszttraumás stressz zavarral, egyéb mentális problémákkal vagy különböző nemi betegségekkel, az állam nem gondoskodik a kezelésükről.



De ha a legalizáció nem ad megoldást a nők rendszerszintű szexuális kizsákmányolására, akkor mégis mit lehet tenni? Az esemény meghívottjai két választ adtak a kérdésre. A résztvevők mindegyike egyetértett abban, hogy az oktatás és a szemléletformálás nagyon fontos, és a lányokkal már fiatal korukban beszélni kell arról, hogy a test és a szexualitás áruvá tétele minden esetben veszélyes, és tönkreteszi az embert. Ugyanakkor érdemes példaként nézni a svéd modellre is. A szabályozás lényege, hogy a szexkereskedelem illegális, de csak a szexért fizető embereket büntetik meg, a szexipar áldozatainak, azaz a prostituáltaknak pedig segítenek új életet kezdeni.

Forrás: merce.hu